A radiátor probléma

Nyilván minden háztartásban van valamiféle fűtési módszer és szerintem ez a magyar otthonok kilencven százalékában radiátor. Lehet, hogy túlzok, de sok, az biztos. Ezek a fűtőtestek meg olyan eldeformált formákban kaphatók csak, ami melegágya a porosodásnak. Rengeteg eldugott, fedett, girbe gurba felület, elektrosztatikus, száraz hő, ami kiválóan vonzza a port, általában az ablak alatt van, úgyhogy, ha kinyitod, az elsők közt kezdi felfogni a kintről jövő szmötyit. Ha valaha valaki öntötte már le, tudja, hogy kívülről még okés, de a belső részein soha az életben nem tudod rendesen kitisztítani, de szagolhatod, ahogy leég róla. Szóval a radiátor takarítás macerás, hogy mást ne mondjak. Megvallom őszintén, még én se jöttem rá, mi a legjobb módszer, de körbenéztem a neten és felkutattam jó néhány háziasszony praktikáját. Parancsoljatok, ki-ki vegye vigye amelyik szimpatikus!

Fins Radiator Air Metal Industrial Heat Cooling

A radiátor takarítás tragédiája

A radiátor típusok közt is vannak persze könnyebben és nehezebben takaríthatók. Egy öntöttvas például nem akkora kihívás, mint a lemez radiátor, de általánosságban véve elmondhatjuk, hogy minél több a felület, annál nehezebb. Nem akarok kötözködni, de ez márpedig a lényeg. Egy fűtőtest hőleadása ugyanis annál hatékonyabb, minél több felületen tudja azt megtenni. Az elsődleges funkciója meg ugyebár az, hogy fűtsön, és nem az, hogy tiszta legyen. Úgyhogy ez egy olyan probléma, ami nem valószínű, hogy a közeljövőben megszűnne. Ugyanez igaz arra, hogy vonzza a port. Ugyebár a fűtéssel száraz, meleg levegő áramlik a radiátor készülékből. Ez elektromosságot termel, a por meg boldogan rohan odatapadni a felületéhez. Ez megint csak egy szükséges velejáró, ami viszont a háziasszonynak cseppet sem kedvez. Megpróbálhatjuk persze eltakarni ilyen olyan épített elemekkel, de akkor meg valószínű, hogy rosszabb lesz a fűtés. Meg őszintén szólva, attól, hogy nem látjuk, még nőnek a porcica telepek odabenn. Úgyhogy ez nem összeesküvés, nem egy mérnöki kiszúrás, de tény, hogy nem kedvező annak, aki tisztán szeretné tartani a fűtési berendezéseket.

A radiátor nagyberuházós nagyon alapos tisztításai

Sokféle megközelítéssel találkoztam, ha radiátor tisztítás került szóba. Látszik, hogy a német mérnökök még nem röppentek rá a témára, mert háziasszonyi kreatívkodásokon, és teljes családi összefogásokon kívül más elgondolás még nem jött velem szembe. Elsőként mutatnám tehát a nagyobb elszántságot igénylő projekteket.

Szakember segítségével víztelenítés, aztán a radiátor leszerelése és leslagozása, vagy nagynyomású mosóval kicsapatni belőlük a port. Ezt meg lehet tenni a kertben, avagy erkélyen, macerásabb a lakásban. Be lehet fektetni a készüléket a kádba, vagy megoldani leszerelés nélkül. Lakáson belül persze nem slagot használtak, mert a parketta, meg a tapéta vagy falfestés bánná. Erre olyan ötletet olvastam, hogy a legöblösebb tepsiket tették a radiátor alá és öntögették ki a benne felgyűlt vizet, miközben száraz porszívózás után a takarítógép vette kezelésbe az elemeket. Igen, macerás. De az ötletgazda azt is hozzátette, hogy minden évben megerősödik a hitében, hogy ez bizony szükséges, mikor meglátja, mi minden jön ki belőle.

A másik nagy okosság radiátor tisztításnál a gőzkacsa bevetése. Hívják gőzpingvinnek, gőztisztítónak is. Van, aki levegő kompresszort használ, van, aki kézi gőzgépet. Ezek nagyjából átmeneti megoldások a nagytakarításos alaposság, és a rendszeres kis takarítások között.

A radiátor lájtos tisztítása

A fenti módszereket az ember értelemszerűen nem veti be hetente, sőt, igazából a fél éves nagytakarításkor bőven elég. Időközben meg a szinten tartás végett a kis rendszeres takarításokba be lehet építeni a radiátor portalanítását. Ettől még a készülék tele van apró kis lukakkal, résekkel, amikhez nagyon nehéz rendesen hozzáférni.

Általában ajánlatos a fedő fémrácsot lepattintani. Ez legtöbbször nincs lecsavarozva, hegesztve, vagy más módon rögzítve, csak pattintva. Egy erős férfiúi segítséggel biztosan megoldható, de később már valószínűleg a mi kezünknek is engedelmeskedni fog. Ezt az elemet például így kapásból kényünknek nedvünknek kiszolgáltatva lezuhanyozhatjuk, kisikálhatjuk, kinek mi tetszik. Csak arra vigyázzunk, hogy ne vigyük túlzásba a vegyszereket és mindenképpen szárítsuk meg. A radiátor legnagyobb ellensége ugyanis a rozsda. Nem volna okos heti rendszerességgel rásegítenünk a folyamatra.

A falon maradt készülékhez pedig ezáltal felülről hozzáférünk. Persze senkinek nincs olyan vékony ujja, hogy be tudjon nyúlni. Egy üvegmosó kefe nem túl hosszú, a tollseprű még elképzelhető, de az csak a port szedi le, az odaragadt, beleszáradt dzsuvát már nem. Ha elég erős a porszívónk szívóereje, a fejet levéve azt is odairányíthatjuk, vagy megpróbálhatjuk fújatni hajszárítóval, bár ilyenkor jó egy rongyot, törölközőt tenni a túloldalra, hogy ne szálljon szanaszét mindenhova a por. Ha szeretnénk kicsit nedves takarítással is megismertetni a készülék belsejét, pakoljunk alá egy két rongyot, vagy valamit, ami felfogja a vizet, és egy spriccelős flakont vékony vízsugárra állítva spricceljük bele. Ezt is jó, ha mértékletesen csináljuk a rozsdaveszély miatt.

Érdemes átgondolni, hogy milyen erőbefektetéssel milyen eredményt fogunk elérni, mert ez is tipikusan az a munka, amit addig csinálhatsz megállás nélkül, amíg kilátsz a fejedből. Valahol meg kell húzni a határt. Van, aki elégedett a porszívós megoldással, van, aki vásárol a barkácsboltban egy húsz centis fémpálcát és szemüvegtörlő rongyot eszkábál a végére, azzal suvickol.

Szóval sok ötlet kering, gyorsan szép eredményt egyik sem ad. Célszerű mérlegelnünk, mennyire is zavar minket az a kosz.